Eddig nagyszerű heten vagyok túl, köszönet ezért mindenkinek aki hozzátett. Kezdődött a hétfői valószínűség zárthelyimmel, amitől - ne szépítsük a dolgot - eléggé be voltam szarva. Gyakoroltam bőszen itthon a dolgokat, de valahogy nem sikerült megfogni a tárgy lényegét ezért nem is tudtam olyan jól megtanulni, ahogy azt magamtól elvártam volna (mondhatni visszasírtam az analízist). Hétfőn így kedvtelenül másztam be az V. előadó egyik felső sorának bal karéjára. Majd miután megkaptam a lapocskákat és elkezdtem dolgozni, kiderült, hogy jéééé - ezt tudom, és ezt is, és ezt is :P Így bizton kijelenthetem, hogy suhanok az ötösért.

Kedden minden elszántsággal és győzni akarással léptünk pályára a Bogdánfy utca második számú műfüves pálya talajára. Ennek megfelelően kezdtük a mérkőzést, helyzetek sokasága jellemezte a játékunkat - valamint feltoltuk a védekezésünket, melynek köszönhetően sok labdát szereztünk már az ellenfél térfelén is. Viszont a helyzetkihasználással megint gondok voltak. Ha a helyzeteink 50 százalékát értékesítettük volna, akkor legalább kétszámjegyű lett volna a különbség, jómagam minimum 5 helyzetet puskáztam el - és akkor a többiekről még nem is beszéltünk. Meg is lett az eredménye, vezetést szerzett az ellenfél (itt kissé megijedtem, hogy megint a szokásos lesz a nóta vége - támadunk, támadunk, majd kikapunk). De nem adtuk fel kétszer annyira felpörögve és határozottabban léptünk ki a második félidőre. Meg is lett az eredménye, Siki hamar kiegyenlített. Ezek után a helyzetek háttérbe szorultak és inkább mezőnyjáték volt a hangsúlyossabb. De sikerült kicsikarni a győzelmet egy kezezés miatt megítélt büntető után, melyet Sikari értékesített.

A mérkőzés után Hajmási és Fülöp elvtárssal hivatalosak voltunk egy Subways koncertre, a Bogdánfy mellett lévő A38 hajóra. Gondoltam magamban, hogy ha győztünk akkor a koncert se lehet rosszabb - sőt a fellegekbe fog emelni. Így is történt. Gyors átöltözés és két sör megvétele után lepihentünk a Petőfi híd budai hídfőjének lábánál és elkezdtük a gyors alapozást. Így is késésben voltunk de hát erre jó a tarpai, abból nem kell sok, hogy megdobja a hangulatot. Pálinkavégeztével befordultunk a hajóra, és megláttuk, hogy már megy a koncert, nah mondom srácok engem kövessetek - meg lett a hatás - első sorban kötöttünk ki nyilván jobb oldalon (mivel ott játszott a basszusgitárján a minden férfi szemet gyönyörködtető Charlotte Cooper kisasszony - mondja valaki, hogy az nem szexi ha egy csajszi basszerozik). Már a koncert előtt elhatároztuk, hogy csakis az ő oldalára fogunk koncentrálódni. Ez sikerült is, és egész koncert alatt tudtuk nézni ahogy tépi a húrokat. Sorra mentek a nagyobbnál-nagyobb slágerek : Young for eternity, Oh Yeah, Shake!Shake!, majd az encore után következett a személyes kedvencem a This Is The Club, utánna a második kedvencem a Girls and Boys (megjegyzem néha erre megy az edzés :) ). És természetesen zárásképpen megkaptuk a Rock n' Roll Queen, amelynek egy mondatát Billy magyarul énekelte, szívmelengető volt, hogy így kedveskedett nekünk. Ráadásul megkaptuk a közönségek dícséretét 10/10et kaptunk a srácoktól. Mielőtt vége lett volna a muzsikának én előre kinéztem magamnak a Charlotte előtt lévő setlistet, mondtam magamban bármi történjék is, ez az enyém lesz. Így is volt, amint vége lett a koncertnek egyből lecsaptam rá - és a későbbiek engem igazoltak. Kifelé menet a hajóról kaptunk még posztereket is, majd konstatáltam, hogy én mekkora hülye vagyok, gyorsan visszaszaladtam és megkérdeztem az egyik Roados gyereket, hogy aláíratná-e nekem. Sajnos nem tudta mert már felmentek az öltözőbe, de mondta, hogy ki fognak jönni a másik kijáraton - várjuk meg őket. Meg is vártam :P elsőként dobos Josh jött ki minket üdvözölni, nagyon jófej a srác - kezeltem vele és meg is dícsért amiért megszereztem a setlistet, így elsőként én kaptam aláírást. Majd a bűbájos Charlotte kisasszony jelent meg, és ő is aláfirkantotta a lapocskámat, ami fél órája még az övé volt :D. Szerencsére volt annyi lélekjelenlétem, hogy Fülinek is, és Hajmának is aláíratattam egy-egy posztert. Sikeres zárása volt ez a keddi napnak. Így végeztéül egy a koncerten készült képpel búcsúzom (amit nem én készítettem, hanem a szörfdeszkán találtam)

Egy kitünő hírt szeretnék megosztani veletek: napjaink egyik legjobb koncertzenekara a MUSE ellátogat kis hazánkba a Sziget fesztiválra. Remélhetőleg lesz ott minden, kivetítők, lézerek, hatalmas riffek, nagy zúzások, és ugrálás kifulladásig.

 Kis ízelítő a fesztiválhangulatból: www.youtube.com/watch

Sajnos ez a hetem a tanulásról fog szólni, hiszen az elkövetkezendőkben két megméretettésre is sor fog kerülni. Izgalmasnak ígérkezik ezért is a jövőhét. Hétfőn nyitunk egy laza valószínűségszámítás zárthelyivel, utánna kedden meccs - rögtön utánna Subways a hajón, szerdán számvitel zárthelyi, utánna pedig party kifulladásig a prágai alakulattal - alig várom :P

140 nap maradt a Sziget nyitásáig :)

Szevasztok! Mozgalmas heten vagyunk túl, főleg a szerdai nap ütött elég nagyot kicsiny orcánkba (a másnap nem különben nagyobb ütést mért reánk). Ugyanis szerdán ünnepeltük a jó öreg ír komák egy nemzeti ünnepét - igen St. Patrick napot. Igaz kicsit vegyítettük az ír ünnepet egy kis magyar-tarpai kultúrával (szilvával). Több szempontból is frappánsra sikeredett az az éjszaka, egy véletlen folytán felfedeztük Palota azt az arcát amelyet még nem ismertük. Történt ugyanis, hogy valamilyen okból kifolyólag járművünkről hamarább távoztunk, majd a séta opciót választottuk. Így hát elindultunk a sötétbe, egyszer csak egy igen félelmetes parkra lettünk figyelmesek, amelynek közepén egy hatalmas állat ágaskodott - ez egy szarvas szobor volt. Mondhatom valami feszélyező volt a levegőben, ezért meg is örökítettem. Kollégával konstatáltuk, hogy nem ismerjük még Palota minden zegét-zügát és nyugovóra tértünk.

A hétnek a második fele leginkább pihenéssel ment el, ami nem is csoda ha azt vesszük alapul, hogy a szorgalmi időszak hatodik hete volt és ez alatt nem kevesebb mint 24szer kellett nyolc órára bebattyognom a főiskola folyosóira ! ! !

Ezzel búcsúzom is, további szép estét mindenkinek ufffff.

Utó irat: azért ezt a címet adtam, mert valamiért kezdem úgy érezni, hogy kezdek sínen lenni. Gondolom a jó idő megjelenése és sál elvetése igen csak sokat nyom ilyen szempontból a latba :)

Valahogy a tavasz nekem mindig is a megújulást jelentette biztos a génállományba van kódolva, a virágok is ilyenkor nyitnak, jön a jó ídő, kizöldül minden, jönnek a hormonok :). Egyenlőre ha nincs is jó ídő, azért szereztem már egy új ismerőst, akivel igazán jól el tudok beszélgetni - valahogy szerintem erre szokták mondani, hogy zsák a foltját. Szerintem úgyis tudja az akire gondolok (már ha olvassa a blogomat), úgyhogy a többi maradjon a homályban.

Vidám volt ez a mai nap is, igaz tevékenységekben annál ritkább. De hát olyan szépen sütött a nap, meg igazán rég volt már ennyire kék az ég (alul kép).

Valahogy kezd az az érzésem lenni, hogy imádok feltenni képeket :D de jó dolog ez, mert legalább meg tudjátok nézni azokat a dolgokat, eseményeket amikről írok.

Holnap újra kezdődik a hétköznapi elmegyógy :S hogy is mondják?! jah igen, Grrrrrr :D

Respect

Az elmúlt hét eléggé egyhangú és szürkére sikeredett, betudható ez a monotonitásnak, az állandó színtelenségnek és passzivitásnak. A heti meccsünk is elmaradt köszönhetően a zord, havas időjárásnak. Nem valami szép látvány, amikor szakad a hó márciusban – már nagyon várjuk a jó időt, mint a messiást. De csak nem akar jönni.

A heti buli is elmaradt, ez viszont az embereken múlott, volt akinek kedve, volt akinek ideje, és volt akinek a kötelezettségei miatt nem tudtak megjelenni. Így gondoltam, hogy akkor majd péntek este itthon filmezek – de szerencsére csak meghívtak egy szólíd sörözésre. Ahhoz képest, hogy csak négyen voltunk, ráadásul a kocsmába se volt más, ahhoz képest kitűnően éreztük magunkat. Kiderült, hogy meghasonlott alteregója vagyok Pandacsöki Boborján Úrnak, ezúton tiszteletem neki és a kakaóstekercsének :D.

Ráadásul igen jóízűt beszélgettünk az élet dolgairól, mondhatni filozofáltunk. Nem volt olyan téma, amely ne került volna szóba – család, szerelem, közösségi élet, barátok, pénz, minden volt amit el lehet képzelni. Abban meg kitűnők vagyunk, hogy elmondjuk a saját véleményünket, megosszuk mással és elmondjuk, hogy a másik felfogása  miért nem jó, miért nem logikus (mondhatni kellő kötözködés mindig kell!). A péntek estéről alul láttok képet. És ezzel búcsúzom is, majd jelentkezek MZ/X

Hét vége van, így szokásomhoz híven szeretek valamiféle összegzést készíteni az elmúlt napok történéseiről. Talán legfontosabb esemény a hétközi meccs volt, amely nem tudok pozitív hangvételben írni, hiszen ismét vereséget szenvedtünk - kár hogy megint kétszer több helyzetünk volt, ráadásul kaptam az arcomba egy könyököst is (elég jól esett mondhatom). Kissé kezd elmenni a kedvem a ligától, de soha, ismétlem soha nem fogom feladni. Nem olyan családból származom Én :D Másnap be is mentem tesizni az ismerőseimhez, hogy ott kicsit növeljem az önbizalmam. Annak a napnak a mottója: vakok között félszemű a király.

A péntek-szombat-vasárnap tengelyre meg most pihenést hagytam, fel kellett frissülnöm, mert éreztem, hogy kezdek lemaradni fejben a dolgokról. Nincs rosszabb annál, ha az ember egyszerűen agyilag szétesik, az a lelkét is szétmarcangolja. Óva intek mindenkit ettől. Inkább pihenjetek egy jót, vagy kiránduljatok, az majd rendberak ;)

Aktív pihenés képpen sütöttem egy adag cookie-t, ez volt az első amit készítettem. De meg kell valljam, hogy jobb lett mint gondoltam - és a lányok bevallása szerint a szomszéd gyakorlott háziasszony süteményét is lefőztem :P (kép alul)

Azért ezt a címet választottam a mai bejegyzésnek, mert fejben sok mindent lezártnak tekintek és ez megváltoztathatatlan elhatározás (néha van olyan, hogy az ember mindig áltatja magát - mondhatni hülyíti - sajnos sokszor csinálok ilyet). Ám de ha elhatározok valamint, azt makacsul betartom ha igazam van, ha nem. Ritka ostoba tulajdonság, mindazonáltal tartom magam az elveimhez.

Utolsóként pedig egy szerdán hallott ősi indián mondással búcsúzom:

Ajándék csónak ne nézd a lapát !

Holnap ismét rendeznek mérkőzést a BME ligában, így a Footborfesztivál csapata is pályára lép, méghozzá Kelet-Timor csapata ellen. Remélhetőleg ezúttal majd győztesként hagyjuk el a pályát. Próbálok fejben teljesen ráhangolódni a holnapi meccsre, nagyon szívós akarok lenni (természetesen nem durva, és semmiképp sem lámpalázas - valamint a túlpörgés veszélye is igen gyakori az ilyen helyzetekben, amikor az ember próbál minél többet kiadni magából). Érzem, hogy meccshiánnyal küzdök és a kondim sem feltétlenül a régi, ezt a télnek tudom be, valamint a futball hiányának, de remélem tudom majd kompenzálni a nyerni akarásommal és a technikai megoldással, valamint a rutinnal. Kívánjatok sok szerencsét.

A hétvége történéseire visszatérve meg kell nyugtatnom mindenkit, hogy mégsem veszett el az esernyőm, csak elbújt a kinti almásládában, és az is kiderült, hogy a kék esernyő édesanyámé. Egyébként diktátori jellemzői előbújtak és utasítást kaptam egy palacsinta elkészítésére, amiről képet alul láthattok.

Haladunk tovább - nincs megállás, csak a tél köszön vissza megint, hogy hali magyarok - el ne felejtsetek :D. Kösz tél, de elég lesz már belőled. Elmei gyengeségeket és zárkozóttságot látok minden nap utazás közben. Nem egyszer próbálok rámosolyogni egy emberre, gondolván, hogy talán felvidítom a napját - ha már nem feltétlenül süt a nap. Itt jegyzem meg, hogy szerintem ez nem magyar betegség, csak azért lesz az mert elhitetjük magunkkal ->Hülyeség ! ! ! Szóval mindenki, legyetek jókedvűek mosolyogjatok, csak vidáman - ez másra is kihat és aki azt hinné, hogy rossz napja lesz, lehet hogy ti fogjátok feldobni az ő napját.

Továbbá fel kell tennem egy kérdést: Mi az 8 lába van és nem a pók? ? ?

DE A PÓK ! :D

A tegnap délelőttről nem említenék semmit, mert nem érdemli meg, úgyis csak a suliról és az igen-remek marko és számvitel gyakorlatról tudnék írni :D azt meg ugye minek ?! :D

Szóval ott kezdeném, hogy József barátunk áttámolygott és ittunk egy egy jó-pár Zsolték által igenkedvelt körte-körtét :D de most sajnos minőségi körte és körte volt benne, nem úgy mint a jó öreg Volt fesztiválnál :D Ezután belevetettük magunkat az újonnan felfedezett olasz helyre. Itt minden rendben is volt, mindaddig amíg le nem buktak a jó öreg Tarpai szilvával :D én nyilván nem buktam le. Lementem a mosódba aztán konstatáltam h el kell hagyni a helyet, mivel bevittünk pálinkát - és még a páleszt is elvitték :D milyen dolog ez ?! ha ennyire kellett volna akkor megkínálom őket, de hogy elveszik ?!

Noh mindegy, ezt követően a társaság eléggé szétszakadt - egyesek morrisonsba mások burger kingbe megint mások éjjel nappaliba és megint mások meg haza akartak menni. A keménymag úgy döntöttünk, hogy szilvuplé lesz belőle (nem tudom miért de úgy reagálok mindig erre a szóra, hogy egyből eszembe jut egy jókora nagy lila szín :D). Le is mentünk, de nem a mi korosztályunk volt lenn - ekörül esett egy telefonbeszélgetés. Szóval továbbálltunk a szódába - megjegyzem nem tudom miért :D kezd unalmas lenni az a hely - ráadásul semmire sem kapható csajok vannak ott, így semmi extra nincs arrafelé :D

Miután végeztünk ezzel is felszedtük a cókmókunkat és hazafelé vették az irányt - és hogy az esernyőm ebben a pillanatban hol lehet azt csak a jó Isten tudja, de kimentem a folyosóra és ott meg egy kék esernyőt találtam :D

lehet hogy csere volt ?

Sajnos rossz hírrel kezdenem a mai bejegyzést. Ismét kikapott a Footborfesztivál csapata. Pedig már kezdünk 9sszeszokni, de azért látszódik még az, hogy sokan nem ismerjük egymást - ráadásul még a formahiány is nehezíti a dolgunkat, a meccshiányról nem is beszélve. Kezdődött azzal a meccs, hogy már 2-0ra is vezettünk, de már ekkor vészjósló jeleket lehetett látni, a középpályánk átjáróház volt. Egyszerűen nem tudtuk megszűrni az ellenfél védekezését, így folyton lekontráztak minket - aminek az lett a vége hogy 5-2-re kikaptunk. De csak és kizárólag pozitívan állunk hozzá, legközellebb jobb lesz ;D (én kapufáig jutottam)

Viszont volt azért jó oldala is a tegnapi napnak. Elkészítettem életem első hamburgerét - a gyengébbék kedvéért -> én csináltam a húst. Márt hát valljuk be az nem egy nagy szám, hogy a fagyasztóból előkapod a husikat kisütöd és összerakod a burgert :D Elég kellemesre sikeredett és alig fél óra alatt megvan az egész, akit érdekel a recept majd átdobom. Az alábbi képen láthatjátok a nem túl nagyravágyóám de annál finomabb kreációt :D

Holnap pedig valószínűleg belevetjük magunkat ismét egy ragyogó péntek estébe, ami kissé trefortos osztálytalálkozó jelleget kezd ölteni, mivel hát a trefortos-nemtrefortos arány eléggé elbillent az előbbi felé :D nem baj jó lesz ez így is, hiszen mindenkit ismerek és mindegyikőjük jó ember. Remélem alkotunk valami maradandót. További fejleményeket majd szombaton, addig is mindenkinek jó olvasást. D

Örjöngő ám de annál lagymatagabb röplabdameccsel vette kezdtetét a nap :D Szokás szerint testnevelés óránkon a lányok ismét nagy létszámban jelentek meg, nem úgy mint férfitársaim. Így hát maradt a kondi vagy a röpi...sanyival a kettő kombóját válaszottuk :D bár kondiból nagyon alap szintet toltunk. A röpiben viszont volt egy laza 20 szervás sorozatom (már a végéfelé kérdeztem a csapattársakat, hogy elrontsam-e direkt, mivel például marci annyira megunta a dolgokat hogy jobb híjján leült) :D.

Továbbsuhantunk az időn és elérkezett a délután. Ebéd közben nézegettem a televíziót, és hát mit találtam ?! Bajnai miniszterelnök úr mondott beszédet, majd Navracsics, majd a KDNP vezetője de itt már elég volt :D én ennyi mocskolódást még óvodában sem láttam, nem hogy parlamentben. Nem csoda, hogy az ember rühellik a politikusokat. Véleményem szerint az a legnagyobb baj a mai magyar politikával, hogy a szembenálló pártok folyton vádakkal illetik egymást, és egyáltalán nem törekednek a kooperációra, összefogásra. Pedig valljuk be a magyar közéletnek elég nagy szüksége lenne most a pozitívumokra ebben a válság idején. Kiről vegyünk példát ha nem a megválasztott minket reprezentáló képviselőkről?! De hát sajnos nem lehet....

Barack...édes barack :D Megfűztem magamat és vettem egy jó nagy konzervbarackot, gondoltam jó lesz vacsira így is volt :D, tökéletes zárása egy hétfői napnak. Kellemes emlékeket ébresztett bennem a nyárról (kisbarack), és még az íze is fenomenális volt.

Így ezzel a személyes és kissé alacsony ingerhatárú élménnyel búcsúzom.

Szép estét a szűk körű olvasóközönségnek!

Vasárnap...mindig is nehéz eset volt számomra ez a nap, és ez alól a mostani sem kivétel. Valahogy a dolgok így télvíz idején élvezhetetlenek vasárnap. Mindig csak a szokásos jól megszokott dolgok követik egymást szépen sorban. Bele kéne már csempészni egy kis csibészséget az egészbe :D, na majd a következőt jól eltöltöm.

Mindenesetre kellenek azért az ilyen napok is, nem lehet folyton pörögni és ez így van jól. Csak hát már nagyon elég volt ebből a télből, hogy még futni se tudok lemenni a mocsok-latyak-víz miatt :D. Ezért a délelőtt-nem-tudtam-magammal-mit-kezdeni felfogás miatt kénytelen voltam pallérozni az elmélet több kevesebb sikerrel.

Filozófiai szempontból viszont mindig is jó volt a hétnek a vége. Valahogy úgy alakultak a dolgok, hogy ledőltem az ágyamban és sose tudtam elaludni így hát bámultam a plafont és gondolkoztam az élet nagy dolgairól. Jó dolog ez, mert az ember újra tudja gondolni a kapcsolatait mindenféle emberrel - végig lehet futattni, hogy ki is érdemli meg a barátságotokat, kedvességetek, vagy bármiféle pozitívumotokat. Rosszabb esetben arra is rá lehet jönni, hogy ki az akivel még egy szót se érdemes váltani, mert nem éri meg a vesződséget - magadat meg minnek tennéd ki mindenféle szélsőséges szenvedésnek ?! Na ugye hogy nem.

Egy találós kérdéssel búcsúzom, a napra utaló cím, melyik együttes frappáns dala ?

A helyes megfejtők között napi bölcsességet sorsolok ki, szigorúan az ősi indián gyűjteményből :)

Üdv mindenkinek

A ősi indián bölcsességgel kezdeném, amit a címben találtok és remélem mindannyian konstatáljátok, hogy tényleg így van. :D

Hódít nálam is a blog mánia, bár nem tudom, hogy mennyi ideig fogja húzni. Sajnos ilyen szempontból nem mindig vagyok kitartó de megpróbálom a maximumot kihozni belőle. Zárójelesen jegyzem meg, hogy remélem nem leszek sorozatgyilkos, se ámokfutó (valahol hallottam, hogy aki blogot ír, abból lehet, hogy ilyesfajta korcs lesz).

Miről is írhatnám az első bejegyzésem ?! Nos, mivel most reggel fél 11 van, ezért nyilván, hogy csak a tegnap estéről kezdhetném. FELHÁBORÍTÓ ! ! ! Budapest teljesen el van zülve, ha péntek este akar az ember beülni valahova, főleg normális időpontban (olyan 8-9 körül), akkor az esélytelen. Teljesen ellepték a várost, a fiatalabbnál fiatalabb alkoholisták :D, mindenfélét meg lehet találni 15 éves csatakrészeg viháncoló plázamacskát, goth-fájdalmukban úszkáló egyéneket, panelprolikat akik italozással vezetik le a heti feszkót.

Nem lenne nekem ezzel semmi bajom ha lenne hely, ahol ki is tudnának engem szolgálni, de hát nincs. :D Így ha szórakozásra adjuk a fejünket ajánlom mindenki figyelmébe a Budapest térképet egy kis korrigálással, nyugodtan rajzoljuk bele a megfelelő kocsma-alternatívákat, így ha összeszedünk mondjuk 10-et , akkor tuti hogy találunk magunknak helyet. Illetve a kalandvágy-felfedezés és ízzithat minket, és találhatunk új-kedvenc helyeket.

Mi is találtunk egy ilyet, asszem Prescucci a neve :D ha nem akkor én kérek elnézést, de annyi bizonyos, hogy igen-olasz-név volt. Korrekt kis gyöngyszem, mindenféle akcióval.

Beszélgetéseink során megtudtunk néhány igen vicces, és valakinek undorító valakinek bölcsességgel felérő történetet :D. Nem térek ki ezek részletes kifejtésére, maradjon ez a ködben.

Ezután célbavettük az all-time-favourite szódát :D totális teltház, szebbnél szebb lányok, jó zene, mi kell még ? :D Találkoztunk pár ismerőssel is, igaz egyik lány neve nem jutott nekem se az eszembe, se a Kollégának (majd konstatáltuk h talán Móni).

Hazafelé a szokásos menet volt, ingyenutazás-okosjeggyel, tanuljatok tőlem: ha éjszakival mész haza és esetleg nincs bérleted, és jeggyel utazol akkor tegyél a következő képpen. Felszállsz mutatod az ellenőr bácsinak, hogy jegyed van, ezután ő ha nem mutat a lyukasztóra akkor gyorsan beljebb osonsz, ha mutat akkor mész és csak félig tolod be a jegyet, és úgy csinálsz mint ha kilyukasztanád (pedig hát nem :D ezért okosutazás). Aztán elfoglalod méltán megérdemelt helyed, és mély álomba szenderülsz - VÉGÁLLOMÁS !