Szép estét a szűk körű olvasóközönségnek!

Vasárnap...mindig is nehéz eset volt számomra ez a nap, és ez alól a mostani sem kivétel. Valahogy a dolgok így télvíz idején élvezhetetlenek vasárnap. Mindig csak a szokásos jól megszokott dolgok követik egymást szépen sorban. Bele kéne már csempészni egy kis csibészséget az egészbe :D, na majd a következőt jól eltöltöm.

Mindenesetre kellenek azért az ilyen napok is, nem lehet folyton pörögni és ez így van jól. Csak hát már nagyon elég volt ebből a télből, hogy még futni se tudok lemenni a mocsok-latyak-víz miatt :D. Ezért a délelőtt-nem-tudtam-magammal-mit-kezdeni felfogás miatt kénytelen voltam pallérozni az elmélet több kevesebb sikerrel.

Filozófiai szempontból viszont mindig is jó volt a hétnek a vége. Valahogy úgy alakultak a dolgok, hogy ledőltem az ágyamban és sose tudtam elaludni így hát bámultam a plafont és gondolkoztam az élet nagy dolgairól. Jó dolog ez, mert az ember újra tudja gondolni a kapcsolatait mindenféle emberrel - végig lehet futattni, hogy ki is érdemli meg a barátságotokat, kedvességetek, vagy bármiféle pozitívumotokat. Rosszabb esetben arra is rá lehet jönni, hogy ki az akivel még egy szót se érdemes váltani, mert nem éri meg a vesződséget - magadat meg minnek tennéd ki mindenféle szélsőséges szenvedésnek ?! Na ugye hogy nem.

Egy találós kérdéssel búcsúzom, a napra utaló cím, melyik együttes frappáns dala ?

A helyes megfejtők között napi bölcsességet sorsolok ki, szigorúan az ősi indián gyűjteményből :)

Üdv mindenkinek