Hét vége van, így szokásomhoz híven szeretek valamiféle összegzést készíteni az elmúlt napok történéseiről. Talán legfontosabb esemény a hétközi meccs volt, amely nem tudok pozitív hangvételben írni, hiszen ismét vereséget szenvedtünk - kár hogy megint kétszer több helyzetünk volt, ráadásul kaptam az arcomba egy könyököst is (elég jól esett mondhatom). Kissé kezd elmenni a kedvem a ligától, de soha, ismétlem soha nem fogom feladni. Nem olyan családból származom Én :D Másnap be is mentem tesizni az ismerőseimhez, hogy ott kicsit növeljem az önbizalmam. Annak a napnak a mottója: vakok között félszemű a király.

A péntek-szombat-vasárnap tengelyre meg most pihenést hagytam, fel kellett frissülnöm, mert éreztem, hogy kezdek lemaradni fejben a dolgokról. Nincs rosszabb annál, ha az ember egyszerűen agyilag szétesik, az a lelkét is szétmarcangolja. Óva intek mindenkit ettől. Inkább pihenjetek egy jót, vagy kiránduljatok, az majd rendberak ;)

Aktív pihenés képpen sütöttem egy adag cookie-t, ez volt az első amit készítettem. De meg kell valljam, hogy jobb lett mint gondoltam - és a lányok bevallása szerint a szomszéd gyakorlott háziasszony süteményét is lefőztem :P (kép alul)

Azért ezt a címet választottam a mai bejegyzésnek, mert fejben sok mindent lezártnak tekintek és ez megváltoztathatatlan elhatározás (néha van olyan, hogy az ember mindig áltatja magát - mondhatni hülyíti - sajnos sokszor csinálok ilyet). Ám de ha elhatározok valamint, azt makacsul betartom ha igazam van, ha nem. Ritka ostoba tulajdonság, mindazonáltal tartom magam az elveimhez.

Utolsóként pedig egy szerdán hallott ősi indián mondással búcsúzom:

Ajándék csónak ne nézd a lapát !